Idegenvezető, író
KIHÍVÁSOM: 1+1 HÉT
Majd három éve élek egy pici Borsod megyei faluban. Sokat sétálok, biciklizem, kertészkedem, van saját veteményem, férjem, egy nyolc hónapos kisfiam és egy cicám. Szeretek főzni, enni, a Bükkben túrázni, hímezni. Több éve dolgozom idegenvezetőként és most épp kismama szabadságon vagyok. Élvezem, de hiányzik már a munka, tervezem a visszatérést.
MOTIVÁCIÓIM & AMIT MÁR CSINÁLOK:
Idén nyáron a kertem teljesen kiszáradt. A paradicsom nem termett, a dália, rézvirág, a hibiszkusz és a fű is kiégett. Ősszel egy erdőkert és egy profibb vetemény létrehozásával szeretnék a következő évekre felkészülni, hogy jövőre tudjuk picit élvezni is a nyarat. Mióta vidéken élek, rengeteg dolgot szerzek be helyi termelőktől. Szerencsés vagyok, mert nem is kell odafigyelnem. Csak elindulok a babakocsival egy körre és tojással, szőlővel, körtével, esetleg egy bontott csirkével térek haza. Alig fér el a babakocsi aljában.
AMIT VÁLLALOK:
Egyrészt megfogadom, hogy mindig lesz nálam zacskó és tároló a sétákon, erre eddig nem figyeltem, és már a sokadik műanyag vödröt használom el, amikor zöldséget kapok valamelyik szomszédtól. Vállalom, hogy csak idénygyümölcsöket és zöldségeket fogyasztok, vagyis lemondok a déli gyümölcsökről, és nem a közeli Lidl-ben fogom ezeket megvásárolni, hanem kizárólag itt, a faluban. Húst is csak helyi termelőktől szerzek majd, ahogyan tojást is.
AMI NEHÉZSÉG LESZ:
A kisfiam nyolc hónapos lesz, naponta háromszor fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt. Próbálok neki nagyobb adagot készíteni és előre főzni, de ez nem mindig könnyű, van, hogy bolti babaételt kell adnom. A cicám pedig finnyás. Szereti a halfejet, de a közelben nincs horgásztó, és természetesen odavan a jó minőségű bolti macskatápért. De a levesből megmaradt csirkét mindig ő kapja meg, amivel tökéletesen elégedett.
AMIRŐL NEM BIZTOS, HOGY LE TUDOK MONDANI:
Tartok tőle, hogy nálam a hosszútávú megoldás a legnagyobb kihívás. Tudom, hogy kettő hétre bármit tudok nélkülözni, aztán viszont esetleg veszek négy ananászt és öt tábla csokit egyszerre. Így nálam nem az a kérdés, miről nem tudok lemondani, hanem az, mit tanulok a kihívás alatt, amit a későbbiekben is tudok kamatoztatni, vagyis jó szokásként megtartani.